Hideg falak
nincs otthonom nincs nyaram
lelkem lelőtt madaram
koporsója két szemem
minden este temetem
nincs otthonom nincs hazám
szülőföldem mostohám
földön futók sóhaja
takargat be éjszaka
rés ásít a plafonon
álmatlanul bámulom
én akit ma megtűrnek
holnap szólnak költözzek
falak állnak hidegen
görcs a fáradt idegen
úgy keltenek hajnalok
ébredésbe meghalok
bár csak lenne otthonom
szavaimat feldobom
fel az égi ablakba
hátha Isten meghallja
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-02-29 14:00:50
Utolsó módosítás ideje: 2016-02-29 14:00:50
