Szakíts, ha bírsz!
Szólt a lélek.
Szakítok.
Felelt az agy.
Fogadd el, nincs új a Nap alatt.
De van!
Villámokat szórt a lélek.
Az agy meredt rá gonoszan.
Kizsigerelte a lelket.
Először a szívét kanyarította ki, majd a máját
lépét, veséjét, a tüdejét hagyta utoljára.
Élvezte, ahogy levegő után kapkodva kivérzik.
