huszonhat agyonnyúzott sor

Uram, még sosem beszélgettünk
karácsony tájékán, tudod
ilyenkor sokat sírok, tegnap
a Kontrollt néztem, s mikor
Csányi Sanyi futott az Árnyék
elől, az asszony diszkréten
kiment a szobából, nem akarta
látni, hogyan futok én is,
később hozott egy zsebkendőt,
és azt mondta: "egyszer te is
nyerni fogsz, ötvenöt évnek
meg kellett erősítenie,
hogy ne legyél gyerek többé"

Uram, be kell vallanom neked,
karácsonykor gyűlöllek, ahogy
csak ember gyűlölhet embert,
mert egyenrangúak vagyunk most,
te valami jászolba sírsz, én
egy ráckevei parkban, hol
Apám rég-szenteste megfagyott,
nem tudta legyőzni Árnyékot,
ezért rám bízta míg felnövök,
és én nagy-koromban elmentem
vonatot vezetni, hogy fékezzek
ha a Csányik vesztésre futnak,
csend, rég' nem csaholnak a szikrák.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-12-21 19:14:13
Utolsó módosítás ideje: 2015-12-21 19:16:47