fagyott morzsák

torz az etető maghéj hull csörögve
ki akartam selejtezni de mégsem
a tébolyt kiszórom a lámpás ködbe
elkezelt hiány átvérzik a gézen

a furdalás kizárt mert lelkes kurva
az agy nagydolgát végzi csak ne lássad
hogy töröl és jól nevelten lehúzza
egymáshoz tartoztunk - már csak egymásnak

fagyott morzsák levesednek bőrömön
elvetéltelek de kísérthetsz tőlem
kuszált hajszálakból géned őrölöm
olyan hosszan nézlek hogy merülőben

a kislámpában a ceruzaelem
a fókuszált szempár egyre halványabb
szűrt emléked félálomba terelem
aztán adok egy esélyt az alvásnak







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-04-18 08:28:14
Utolsó módosítás ideje: 2015-04-18 08:28:14