Ismeret

A nyakadhoz érintem az orrom,
a hajadban verek tanyát,
ne küldj el, fond az ujjaim bele,
tartsd össze szálaiddal  - csak ezt a percet.
Ismerem, a meleg lélegzet
a bőrödön hogy csapódik le,
milyen mintákat rajzol a szén-dioxid,
ha a szám a szíveden nyugszik.
Ismerlek, amennyire érzék
felderíthet mást pórusokig,
ameddig a bőr nem lesz akadály.
Azon túl sejtés, találgatás.
A szád szélén kávé-maradék.

A nyakadhoz érintem orrom:
száraz, talán beteg leszek.
Adj körém takarót, melegedhessek,
a testhőd nem szükségszerű tartozék,
a szívemben minden szétrugdalt rom,
csak holnap hoznak hozzá konténereket.

A nyakadhoz érintem az orrom,
néha az se jó, ha itt vagy.
Három nap után múlik el az illat,
és az ágyamban nem találom
az itt hagyott hajszálakat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-11-13 16:35:24
Utolsó módosítás ideje: 2014-11-13 16:35:24