Verbális petting

Kezemben toll és fehér papír,
kinn sötét felhők basznak.
Jég kopog a hideg ablakon,
nyitott hátgerincű  most az éj.

Földön papír fecnik rajta szavak,
már nem tudom mit jelentenek.
A szó egy verbális kis petting,
játszunk és talán elmegyünk.

Megérintelek szép szavaimmal.
Macska nyalja valagát a széken,
szerényen üldögélek de nem félek.
Ragadozóvá válik minden betű.
Időpocsékolás és időtépés.
Dobd le a ruháidat a székre.

Takaróz be majd velem szívem,
lenyalom testedről a nap mocskát,
a szám egy számító kis robot,
kéjbe repítő elcseszett időgép.

Mosdatlan gondolatom fertő,
kefélhetnénk a mosógépen.
Fekete cipőket piszkos fehérre.
Sperma fehér hold ragyog az égen,
elcseszett romantika  a szívemben.
Ne haragudj  nem ér az semmit,
száz szó zuhan ma a földre is,
bár tudnám minek, de minek is.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-11-10 21:42:06
Utolsó módosítás ideje: 2014-11-10 21:42:06