FORRADALMI NAPLÓ /2014.10.29./

Kettőezer-tizennégy, október  huszonkilenc.
De szeretnék én is veletek tartani, ti forradalmár ifjak,
kik most Pest főterein és szerte az országban elébe mentek
a zsarnokságnak!
Ki más lehetne jobb vezetőnk, mint Gulyás?
Ez a nyílt arcú, őszinte, bátor forradalmár.
Ki más nyithatná föl jobban ez elnyomott Nép százainak
szemét és szívét?
Lépjünk egyszerre !
Fogjuk meg egymás kezét!
Alkossunk élő láncot!
Hálózzuk be az egész országot,
minden megyét,
minden apró várost,
minden zugot
és hirdessük:
NEM HAGYJUK!
S majd megértik és majd visszafelelnek
a fák, amelyek feszes vigyázba állnak a zsarnok előtt,
a madarak, akik kalitba zárva hallgatnak,
az eltemetett hősök, kinek nehéz teher a szemfedél,
de ledobják,
ledobják arra a napra,
amikor rabláncát győzi minden!

Dédapám vitézi kardjára esküszöm,
hogy rólatok írok .
Írok a jövendőnek,
a hegyeknek,
a fáknak,
a madaraknak.
Megírom, hogy kettőezer-tizennégyben
forradalom volt a Pesti utcán
és rabláncra vert szavaink felszabadítottuk
és végre a zsarnoki uralom arcába mondtuk:
NEM HAGYJUK !
Hömpölygött a tömeg a pesti utcán,
egész a Klark Ádám térig,
előttük Gulyás vitézlett.
A nyilt arcú, körszakállas vezér.
Elindultak, hogy megtörjék a zsarnok uralmát.
Ó bárcsak én is követhetném, milliom fáklyátok,
fel a fényes Szabadság hegyére.
De innen üzenem : Ne hagyjátok!
S írjátok fel Budapest egére:
A zsarnoki hatalomnak vége!


/ Katona Béla György , Pécs.2014. október 29./





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-10-29 15:08:46
Utolsó módosítás ideje: 2014-10-29 15:08:46