Nem kértem

Nem kértem az első lélegzetet,
csak a másnapos borotválatlan orvos
durva mozdulata préselte tüdőmbe
azt a marék oxigént mitől ráokádtam
az anyámból lopott véres habot
és felüvöltöttem

csodálkozom, hogy nem vágott földhöz

nem kértem tőled semmit, rád találtam,
vagy tán egymásba botlottunk és
izgalmas volt a tabukat széttépni, mert
még lázadtunk (a fene tudja mi ellen),
de piszkosul jólesett hajnalban
újra nem-horkolni, helyette betörni
a széttárt világodba

(miért volt olyan furcsa a hangod?)

milyen lesz az utolsó lélegzet?
vélhetően oxigénhiányos és nem lesz
a közelemben egy részeg orvos,
hogy hátba vágjon:
- végy levegőt ha élni akarsz!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-10-16 22:05:58
Utolsó módosítás ideje: 2014-10-25 07:13:01