Káó /jav./


volt egy kedvenc fám
a kerítésünktől vagy húsz méterre

apám nem engedett sehová
te csak tanulj mondta
és mindenkit elüldözött
aki barátkozni akart velem

de ahhoz a fához kiengedett
én meg felmásztam rá és álmodoztam
hogy mi mindent teszek
ha betöltöm a tizennyolcat

amikor megtudta
hogy egy srác tetszik nekem
kivágta a fát
engem meg elkapott
a tenyerével befogta a számat
és a pincében megerőszakolt

napokig ki se engedett a házból
és rohadt kurvának nevezett
és azt mondta hogy megérdemeltem

én meg rettegtem tőle mint az ördögtől

csak sírtam és nem tudtam
mit tegyek

aztán egy hétvégén elmentünk
a nagyiékhoz
elcsórtam egy csomó gyógyszert
otthon meg bevettem az összeset

utána mentő gyomormosás kóma
csoda hogy megmaradtam

és azóta a legkisebb zajra is összerezzenek
mindentől és mindenkitől félek

kezeltek már egy jó pár helyen
mindenféle gyógyszerrel
mindenféle terápiával

kapok antipszichotikumot
nyugtatót antidepresszánst

itt élek az intézetben
apám a sitten
és én ki se mozdulok

még vagyok





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-09-16 17:04:59
Utolsó módosítás ideje: 2014-09-16 17:04:59