| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
Szigeti György
Az öröknek teremtett
Hol ezt, hol azt túléltem,
az életem ebből állt,
bíztam mindig s reméltem,
elhalasztom a halált
a legvégére annak,
amit életnek élek,
majd addig megfoganhat
bennem a magzat-lélek,
az öröknek teremtett,
halandó testembe zárt
titokzatosság, melyet
nem ismer meg a világ,
nem ismer meg, csak sejti,
milyen lehetek belül,
az arcom elfelejti,
ha végleg elszenderül.
2014. augusztus 17.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-08-17 02:08:27
Utolsó módosítás ideje: 2014-08-17 02:34:39
|
|
|
|
