Nem vakultam meg
Mi történt volna, ha megvakulok?
Elárasztanak a gondolatok;
a homállyal teli csarnokokat
megzavarhatja, ha felkel a nap.
Nem vakultam meg, megoperáltak,
elkövethetek látszó hibákat,
az élet ilyen: ha fogyatékos,
mindenek előtt még megacéloz
testet és lelket, feladni soha
nem ad engedélyt, nem oly ostoba,
hogy vakon menjen az út végéig,
mert ezért őt soha meg nem értik.
Nagyon cseles lett volna a vakság,
életem végén egy bizonyosság,
hogy soha, semmit én nem felejtek,
de azt nem tudom, évek vagy percek
választanak el a végtől. Nem kár.
Messzire látó lett az a szempár,
amiről azt hittem, besötétül,
és ő lett világosságom végül.
2013. október 10.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-10-10 11:56:53
Utolsó módosítás ideje: 2013-10-10 22:41:52
