Összezavarodás

A „hova szaladjak” gondolat
bennem, ezerfelé matat. Na!
Mióta vártam e pillanatra?
Épp teljesen lemondtam rólad,
persze ezért kerültem bele
háromszögnyi látóterébe,
ennek a dúsan kivarrt apró
pontnak, ahol már nyílt helye
volt a gombnak. Felkavart,
mint képzelet-viharban
ha leszakad belőlem a vágy,
és elönt egy lélekdörgés után.
Roppant nehéz ezt helyére
tenni, amit összegyúrtam
belőletek az semmi - ehhez,
ős-tanyáját ütötte fel ott
szemérmetlenül, s tétova,
rozzant sóhajom gyötör,
mert már nem tudom hogyan
rendezzem el mindezt legbelül.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-09-07 04:10:42
Utolsó módosítás ideje: 2013-09-07 04:10:42