gyere velem

semmim se maradt
de a többit neked adom
s kapjuk mit egymásra találó
játszi ujjaink fonnak
de nem olyan kéket
amit a végtelen nimbuszára
az ég és tenger sző
nem olyan csendes áhítatot
mint amikor a virágok
végre körbeveszik a bárányt
vagy az apácák Jézust
nem olyan meghitt
nem olyan puhát
nem olyan meleget
nem olyan lét
mint a testedben
lágyabbat
nem olyan érzés
nem olyan kép
nem olyan gondolat
amit és ahogy a zsigeri váladékokból
kitermelt a hűvös agy vagy a forró vér vagy
de nem olyan mint cím túlfut verstelen
hanem úgy körbeüllek de úgy
hogy mozdulni se bírunk egészen
úgy amíg semmink se marad
még jelentésünk sem lesz

nem azért mert így kell vagy így akarom
nem azért hogy nélkülünk
hanem mert csak így oldódhat ki
az mi egy szó hiján sérthetetlen
vagy már az is a mienk





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-07-14 00:32:13
Utolsó módosítás ideje: 2013-07-14 00:32:13