stációk 2.0
kezdetben szinte észrevétlenül lazulnak
a ragaszkodás eresztékei mígnem
hogy az ácsolat szét ne essen
kapkodva beütöd a megszokás durva szegeit
de már sejted egyenes út vezet innen
a legyen hát közönyéig
amiből előbb vagy utóbb kiviláglik
a magad előtt is titkolni próbált cserbenhagyás
majd igazolásul a gyalázatra
a szembefordulás megtervezett lesz
és kézenfekvő zárlat
a gondatlanságból ejtett sebekben
a kés végsőkig kéjes megforgatása
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-05-27 14:05:09
Utolsó módosítás ideje: 2013-05-27 14:05:09
