A város szerelmese

A szerelem a gyereklányban lobbant lángra
még tizennégy évesen. Táncóra, tanfolyam, munka
akadt rendesen, csak, hogy a kedvessel legyen.

Új zárban fordul a kulcs, boldog a Lány
szebb környezetben élhet  
tovább, hiszen még most is, - nem zajnak
zenének hallja a nagyvárosi- szimfóniát!

Valami mégis más: A füst, korom
nagyszárnyú fekete madár képében
mindenütt jelen van; hiányoznak
a csendes utcák,
jólesne újra andalogni
békés nyári éjszakán

lehangolóak a mosolytalan arcok, ha
a kényszer nem űzné vadként  
az embert... beszélgetni lenne jó
- Bolond a világ;
egymás mellett szalad jó és rossz-
félremagyarázzák a szépet
dicsőítik a gonoszt...
A Lány csak mosolyog

kényezteti magát vidéken, de visszatér hamar
Neki a szeretett Nagyváros úgy kell, ahogy van.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-05-14 08:26:25
Utolsó módosítás ideje: 2013-05-14 08:50:09