Társaságba mennek

Mennyi boldogság sétál az utcán
A macskakövek olyan könnyűek lesznek
Mennek társaságba társaságba mennek
Nem látszik ki a miértje a nemnek
Ki tudja mi az ára az igennek
Minden esetre magadat kell meg keressed
Oda adhasd neki ő nem fog segíteni
Forgasz köztük mint gyengén látó déli bábba
Sárgarépásat hánysz otthon az ágyba
Régebben mikor nekem is volt jegyem
Ott voltam ám haver a szeren
Most meg itt vagyok Péntek
Komámmal egy lakatlan szigeten
Nagy tüzet rakunk
Beszélgetünk magamba
Nyelvet öltünk
Hajunk tépjük a napba
Ha majd utol ér a reggel
Gondolatba





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-03-02 18:18:11
Utolsó módosítás ideje: 2013-03-02 18:18:11