Tétován botorkálsz, útirányt feledve.
Kedélyed aligha lehetne szárazabb.
Búvópatakjaid is rég elapadtak,
amikor rácsodálkozol: megeredtél.
Előbb csak szemerkélsz, szitálsz, majd bőséges
zápor cseppjeivé duzzadsz. Meglepődni
sincs idő nem várt fordulaton, és máris
oázisok borítják zöldbe a psziché
intimebb tájait. Magadtól értetődsz.
