Afrika tárlaton

Afrika levegőjét érzem,
mely jelen van e szép képben,
a fülembe zengő zenében.
Itt kókuszillat van a légben,

ott sámán dobol nagyon mély kábulatban,
amott dühödt erejű vihar tombol.
Fény csillan a magas hegyek ormáról,
majd egy forráshoz tartó vízhordó lányról.

De hiszen nem is vagyok Afrikában.
Ezt egy tárlat illúziója adja.
Nagyot sóhajtva lépek az utcára!
Viszontlátásra - bár lélekben - Afrika!

Halász István
Pestszentimre, 2008. január 29.  





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-01-28 15:28:58
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-28 15:28:58