Már

már másképp neszeznek az árnyak,
már másképp moccan a fény,
már lesben állnak a fűzfaágak,
már gyújtózsinór minden gyökér.

már penészes lángra lobbant a barka,
már a tó jéghideg arca is ráncba futott,
már a hajnal haja sem korhadt barna,
már szívemben sem találni csendes zugot.

már tisztul az ég üvegharangja,
már sárrá lágyultak az utcai tócsák,
már nem reccsen a szél talpa rajta,
már az aranyesőkön sárga morzsák.

már megannyi bolyhos lázadás a nádon,
már átbújt a föld a megmaradt havon,
már friss szántás a nagykabátom,
már göröngy gombokat varr rá az alkalom.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-01-26 19:10:32
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-26 19:21:51