Kincses füzet



Már hetvenkét éves vagyok.
Nem ragyognak a csillagok,
felhő takarja mindet el.
éjszaka van, aludni kell.

Az alvás egyre kevesebb,
álmodnék, talán lenne szebb
látomás, mint ebéd után
ellopott percekben sután,

egy ifjú iskolába jár,
cipőjén mindig friss a sár,
igyekszik; hétre ott legyen,
nem üres az osztályterem,

mert várják már a társai;
így leckét át tud váltani
zsíros kenyérre, paprikás
szalonnára és annyi más

finomságra: kincs a füzet,
majdcsak eljön a nagyszünet,
mikor befalja mindegyik
uzsonnát, s már nem éhezik.

Én voltam az a kisdiák,
aki házi feladatát
cserélte aztán könnyezett,
mert anyja otthon éhezett.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-12-10 05:12:51
Utolsó módosítás ideje: 2012-12-10 05:12:51