imbolygó, térfordító

azt hittem, visszajöttél.
hosszú percek teltek bele, mire rájöttem,
ez már nem az a tél. szemeim nem
könnyeznek bele, középpontjában nincs lávafolyam,
a mellékelt ábra nem mutat mást, csak néhány
kitapintható lelket. ezekre kell időnként
emlékezni. ezeket számolja bennem a gyermek elalvás előtt.
aludni nehéz. ébren maradni még nehezebb. kár, hogy
a kettő közötti mező éppen csak ráfér az ujjam
begyére. ha megtalál a másik télből az anyafigura,
akire gondolni is borzalmas,
nem leszek hálás, de kielégült már inkább.
többet nem beszél belőlem, aki.
ennyit mond, újra meg újra. többet nem kíván.
most már ne is gyere vissza.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-12-03 18:29:03
Utolsó módosítás ideje: 2012-12-03 20:59:46