Építkezem

S akinek istene rejtezik,
nem is keresi, mert mivégre,
mással telített az élete,
a végén rákérdez: élet-e.

Mert isten a legfőbb hiányom
énfelém, bennem és belőlem -
kerülőút, ami nélküle -
hogy jövök magamhoz - kérdezem.

Sosem az útvége, ami út,
jobbára kezdet csak bármelyik -
kérdés: átlépni volna erőm,
megszokás ne ásson sírt nekem.

Hiába futok, a rejtezőt
rejtem el nagy sietségemmel,
nem volt - mi eddig - oly nagy dolog:
meglettem, felnőttem, öregszem.

Építek: szóval megteremtem,
lesz-e majd valóság, nem lesz-e-
nem az én dolgom, úgy gondolom,
nyíltan fölvállalom: rejtezem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-10-02 00:12:55
Utolsó módosítás ideje: 2012-10-02 00:12:55