hepiend

öngyilkos bálnák keresztezik utam, a
rend őre egyezményes jelet mutat,
a szél leszakadt villamos felsővezetéket himbál, egy
lány vaginális portékát kínál
az ajtók záródnak,
az ajtók csukódnak
falragaszokról mosolyogsz le rám,
(ahogy apád büszkén mondaná:  "kész fogpaszta reklám")
szememet a mindenségre függesztem,
ahogyan egy filmbeli főhőstől ellestem,
"minden relatív"- mondod, és újra
megcsalsz  egy merész gondolatodban

elmélyülten apró porszemeket görgetek,
sóhajod mögöttem fenyegető fergeteg
"vetkőzzük le gátlásainkat szivi!" -
próbálkozom a hepiend reményében,
"már megint rossz helyen keresed!"
-hűtöd le lelkesedésem






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-09-26 22:42:48
Utolsó módosítás ideje: 2012-09-26 22:46:20