A sárga falevél

Minden nap hálát adhatnék,
imádkozni kellene,
élek még, és nem hulltam le,
mint a nagy fa levele,

amit az ablak előtt tép,
a szél, ha erősödik,
titkos erő tart az ágon,
s a levélre őrködik.

A tavalyi leveleket
régen összekaparták,
ez az egy az új lomb között
világít, mint a gyertyák,

mint a pisla gyertyaláng, mely
anakronisztikusan
dacol fenn, egy oldalágon,
egyszer úgyis lezuhan;

nem egy nagy vihar fújja le,
a titok ereszti el,
s eltűnik a zöld pázsiton,
ha az istennek se kell.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-06-11 11:04:19
Utolsó módosítás ideje: 2012-06-11 11:04:19