Feltámadunk?

…és ím, hát, nincs tovább, itt a végítélet.
Az Úr, most közületek végleg kitépett.
Fáj, felebarátim, szeretteim! Úgy fest,
hogy oszlásnak indultunk itt, akár a test.
Ládd, sápadttá hűlten, végleg kifut a szín
régtől cserzett arcomból. Függöny le.  A szín
sötét. A lélek útra kél, s ez nem kétlet,
immár bizonyosság, úgy ahogy azt vélted,
pillangó röptünk, immár, last-minute tény.
Világok határán felold a tejfehér fény.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-05-14 15:06:17
Utolsó módosítás ideje: 2012-05-14 15:06:17