Távolságban elveszett
Sárga-tövises indaként kúszik nyakamra
A távolság melyet megteszel
Tüdőmből lélegzet elszelel
És a nyomásra vérem fejemből szakadna
Csak hiányok vezetnek amíg nem vagy itt
Összevert tudatom ténfereg
Képzelem szorítom két kezed
Mely nyakam szorítja s élettől elszakít.
Mint otthonától messze szaladt emigrált
Az, ki délibábnak integet
Anyjától elveszett kisgyerek
Az időt elmém könnycseppjei felisszák.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-05-12 13:11:59
Utolsó módosítás ideje: 2012-05-12 13:11:59
