rossz gyerek voltam

rossz gyerek voltam
neveletlen
„te jobban tudod”
„csak neked van
igazad”
-dal vert
nagypofájú kölök

tudom
mit adtál nekem
ha megtehetted
ismételgetted
mennyivel tartozom
míg meg nem halok

sarokban falat bámulva
szégyelltem magam
nem kérdeztem
miért sértegetsz

észre sem vetted

ha kényszerítettél
meghunyászkodva hízelegtem
szolgáltalak és pofákat vágtam
gyakorta hátad mögött

szerettél kegyetlenül
ahogy táblákat
kaparnak körömmel
megbocsáthatalanul

bár ne szenvedtél volna annyit
falként ékelődött közénk

régen bántott
ha ellöktél magadtól
aztán megszoktam
szökni sem kellett
csak jólviselkedőst
játszani
a világ átölelt

tojáshéjakon igyekszem
magam felé az úton
menekülök
botlásaim elől
te felröhögsz
nem rajtam velem

melléd ülök
megfogom kezed
ökölbe szorítom
arra kérlek
üsd a földet
mintha én lennék

remélve
te is elfáradsz egyszer

szükségem van rád
de tekintetem sem bírod
büntetsz
mert csak belenőttem
elnyűtt álmaidba

nem tudom hogyan

ma erősebb vagyok
neked köszönhetem

legyen tiéd az utolsó szó






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-04-27 15:43:42
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-27 15:43:42