átjáró

A kórteremben rögtön megcsapott a vizeletszag.
Kivették nagyanyám alól a katéteres zacskót.
Mosolyogni próbáltam,
de hányinger kerülgetett, amikor megérintettem a kezét.
Mozdulni már nem tudott: válaszra várva nézett rám.
Arca, elhasznált gézdarab.
Intettem, hogy majd beszélünk, és kimentem a folyosóra.
Nem gondoltam Istenre.
Pedig a nővérek még akkor is úgy járkáltak akár az angyalok,
mikor a halál beálltát közölték velem.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-04-24 04:35:24
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-24 04:36:44