Galamb
Sebesen száll a szénfelhők alatt,
gleccser fényű tolla felragyog,
szél kergeti,az alkony űzi
fáradt teste a horizonton imbolyog.
Városba ér, szürke utcákon repül vakon,
majd véres tollruhája
átzuhan egy üvegablakon.
Galamb, te hófehér galamb,
olyan vagy akár a szerelem,
fellegekben jársz, fény ölel
s elég egy pillanat, szilánkok közt leszel.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-04-05 17:50:47
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-05 17:50:47
