Takarja el a füst

Lángot vetett a testre festett
vörös lepke maradék erejét
elvette a hegyek alá temette
hogy ott a gyorsvonat millió
darabban sütve vasalva sínen
hasalva pörögjön az üveg
égjen a tévé benne mikor a
szurokkal bekent este víg lányokat
terel a terepre foghíjas cápák
prédája az élet rossz példája
izzon a vas törjön az acél
égjen a világ rettenet lánggal
hogy takarja el a füst az üszkös
napot és mindent amit kapott
nemes de egyszerű a cél
irtson lendülettel marva mint
a sósav és vessen tűzre minden elért
végtermék pusztítót igazság kereső
hitvány alakot és állítson helyébe
érzékeny vakot ki nem látja de érzi
végórája közeleg nagy széllel bélelt
gombafelhőben és ágyúzzon bombázzon
ne hallja senki hogy mindenkit
át kell verni mert légüres tér kell
bolygónyi rettegjen minden szolga
meg lesz oldva Isten dolga





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-03-29 11:21:49
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-03 16:26:18