Arrébb tolom az eget.
Mögötte Isten raktára. Üres.
Őrző-védők, angyalok
sincsenek. Mindent elvitt
magával. Talán ismét
teremt valahol, mert itt
nem jött be neki. Lehet.
Visszahúzom az eget.
Könnyen csukódik.
Alig hallani.
(pedig, jó lett volna egy
csipetnyi mennyország,
sorskönyvlap, vagy valami)
