Állóhullámok vagyunk

Olga Tokarczuk könyvével bújok
a kádba, s ahogy belemerülök,
összevizeződik a novella,
amit olvasni kezdtem. De vajon
miért épp azt, melyben egy
író és egy asszony szerepel?

Mekkorát üt ez a könyv, istenem.
Magyartól régen olvastam ilyet.
És egyre biztosabban tudom,
azért kellett rátalálnom, hogy
legyen mit kölcsönadnom neki.

És megkapja tényleg, keze
érinteni fogja, talán asztalnál
ülve, ágyban vagy kádban ő is,  
látja, hogy valami történt vele,
és ha el is tűnt rostjai közül
a víz, a papír hullámos maradt.

Állóhullámok vagyunk mi is,
de mindaddig ne is gondoljunk
a fizikára, amíg a testünk
képes biológiát játszani.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-22 12:03:13
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-22 12:03:13