Azt hiszem, dal leszek

Azt hiszem, dal leszek, ki csöndedre figyel,
s dúdolom eső táncát lombok fodrain,
csillagom szemfényvesztő szentjánosbogár,
békülés gyűrűibe gyűjti titkaim...

azt hiszem, szó leszek, ki mondatokba fűz,
s gondolat, messenger két neutron között,
jó leszek, ígérem, csak annyit adok át
amiről elhiszem, hogy belőlünk törött...

azt hiszem, kín leszek, mi láz gúzsába lök,
s ágyadon kibontja köntösét a szép viszály.
Azt hiszem, nem lehetek semmi nélküled,
eltemetsz, s megszépíted bennem azt, mi fáj.

Azt hiszem, út leszek és elkerüllek majd,
aszfaltban, fényt zihálva bujdosom,
kocsmaszag leng körül majd, rókalyuk
megosztott bűze lehet fészkes új honom...

azt hiszem, Érted mégis inkább dal leszek,
egyetlen kitartott szünet és két kereszt:
azt hiszem, minden pillanatban elfogyok,
de megteremt újra minden, ami te lehetsz...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-20 10:53:50
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-20 10:53:50