Nappali éjjel – éjjeli nappal

este
nyaknál
elhúzom
a cippzárt

leemelem
arcom mint
párnáról huzatot
borítást

kifordítva
belső véressel
kifelé veszem
fel újra

majd csend
s nyugalom
mily békések
az álmaim

miket nem álmodok
el ahogy meztelen
idegeimmel átszőttek
a falak a levegő
körbeölel állandóan

a kezed után
nyúlok a tenyérben
érted fuldokol
minden ideg

s nem vagy
sehol soha
de ha igen
abban sincs
sok köszönet

maradok ez
oldalon nincs
tiszta átmenet

az őr nem
áltat – ül(t)et






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-11-12 16:31:32
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-12 16:31:32