Nihilista lány

-Akarsz létezni feltételek nélkül?
-kérdezte tőlem a nihilista lány.
Téli reggel volt, gyűrött, tiszta,
S párnámra szállt sok elhányt lista
(Egy bevásárlócetlin ült talán),
S körülöttünk csak havaztak, havaztak
Az ígéretek és a levelek,
és olyan hazug voltam, olyan árva,
Mint lerombolt téren az utcatábla.
Ölébe fogta súlyos fejemet
(Ólmos voltam, mint részeg, hogyha hány),
S zokogtam: nem, én nem mehetek,
Mert bennem még lakik, még él egy gyerek,
Akinek még a nihil is: talány.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-11-10 09:42:07
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-10 09:42:07