Tranzitok 8

I.
a füst, mint a víz
a csónakok alatt
nyirkosan
súlyosan lebeg
vastag vonalat rajzol
karikázik majd szétpereg
most így vagyok Én is ezzel
Tudom mi bajom
füstök fojtogatják
kicsit részeg
testcsont csónakom
a vastag víz alatt
egy bogár valaki
mint a nap
rág bele
a már meglevő
de nagyon sok
semmibe
csontokra tettem fel
ezt a nagyon „sok”
életet
csontokra tettem fel
és a kalcium mint a rag
kikopik
mint a bádog
szétrohad

II.
mindannyian mint a gyermek, fekszünk
„mellényünkön” bőrvastag szavak
elbotlunk, majd újra visszatelepszünk
föld és pernye mocskos talpunk alatt
föld és pernye, mocskos talpunk alatt

derékvastag ágakon csüngünk
másznak rajtunk „derék” bogarak
önmagunkba újra visszatelepszünk
metsző fogak marnak. És szavak.
metsző fogak marnak és szavak

ujjunk imák közt mosakszik
tátognak ki belőlünk az igék
felfüggesztett medalionoknak
szaglásszuk színezüst kövét
szaglásszuk, színezüst kövét

szemeinket félig nyitva hagyjuk
had tekintsen be rajta kicsit
aki piszkos sártengerben lépdel
és testünk fehér húsában mosakszik
és testünk hófehér húsában. Mosakszik.
III.
a fehér .
és a rozsdás csókok
bele ömlenek
ahogy a zárak finoman olajzott vasa
egymáson fordul a forró
szövet
cserélnek
csókot csókokra
ezen a piacon
körtét árul egy most már
barna lány
kiabál!
és nem hallja senki
MINDENKI SÜKET!
IV.
VENNÉK TŐLED
leckét
(könny)veket
nyelvet, hogy meghalljalak
beszélsz angolul?
ennék veled
és innék
a szádat
töröld meg
az én számmal
kacagj
gondolkozz
ne szólj
majd Én megteszem
vigyázz!
Rám .
had legyen most hosszabb ez a „történelem!”






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-11-09 20:27:13
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-09 20:27:13