A Rákóczi - úton
lassan félreáll a
zöld: mintha haragudna
tekintetem egy tűzfalon
járatom, vadszőlő-zuhatagon
ezek az indák magukat
nem hagyják -üldözöttek
módjára fényirányba futnak
falba vájva körmüket
hullajtva vörös könnyüket
különös az ősz
kakastaréj frizurás kamasz fején
ült meg a sárga, kovácsoltvas
erkélykorlátok mögött húsos levelű
muskátliival még itt tanyázik
a békés "vidék"
megadva magát
a köd kilenc óra tájt, felszállt
a szertefutó napsütötte utcákon
araszoló tarka autókon
megpihent
ráérő szemem
várat a fagy -, tán feni fogát
a védtelenek krizantémjaira
___________________
2010
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-09-27 20:26:38
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-27 20:26:38
