A kagán
Rettegte hírét közel s távol. Ám
még rettentőbb volt (hívei tudták!),
szíves akarata. Szóvirányai –
nyelv hullamérgű, zengzetes oboloszai,
cukorba forgatott légypiszok -
számosak.
Vette hát szakítani hőn vágyott,
szép Szirmiumot is ekként;
betelepedve fara udvarával –
ám esztendő se telt! Kelletlen
szelletétől égett – hősi fanfárt ha fútt?
Sztyeppei szél falán.
Ajjajjaj! Formába ha búj, törékeny
a szépség – s mint Való:
majom kezibe’ a porcelán!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-09-14 08:22:53
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-14 17:21:00
