Szerelmem

Mindenedet nekem adtad, túl gyorsan túl könnyen.
Majd még gyorsabban vetted el ,könnyen kaptam szemem.
Most megint hallom a zenénk ,szerinted kire gondolok én.
Tiszta fájdalom, tiszta elmúlás. Nem kellene egyedül lennem
Mért nem vállalsz ha szeretsz, te gazdag akarsz lenni nem szerelmes.
Így leszünk mi egyik sem ,vannak viszont legdrágább emlékeim
Amit örökre magammal viszek nem veheti el senki sem
Zárásnak pont jó lesz. Villogott a boldogság gátló operációs hivatalban
A vörös lámpa nézzétek ezek itt boldogságra tőrnek.
Mondták biztos kezű operátorok aztán beavatkoztak
Mindenünkbe mi meg itt voltunk lent a pokolban védtelen.
Szíven szúrt egy körző levágta fejem egy szegmens.
Pislogott elégedettem a piramis csúcsán a szem.
Úgyis zuhanni születtünk ,balladát kreálni édes fájdalmat.
Le zuhanni mondom hogy fel pattanjunk a feneévadtalanságba.
Szerelmem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-08-15 08:54:23
Utolsó módosítás ideje: 2011-08-15 08:54:23