enyém te visszavonhatatlanul (Jav)

leloptam arcod ránc-redőit mind
töröltem könnyed alfa vektorok
mosolyt terít a Bézier megint
szelekt-kolorba’ szálkereszt dobog

csak így legyél ha bárki rád tekint
csak így legyél ha jönnek alkonyok
ledekbe zártan alkarod nem int
rövid memót alád ha gondolok

a mozdulat erőtlen szétkuszált
a nyíl segít hamar megoldható
megint mosolytalanba vált a szád

a könny is itt ha sírni volna jó
az arcod éle újra fókuszált
– halálod mért nem visszavonható







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-07-24 06:26:13
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-24 06:26:13