.
.
.
tedd amit kér a hirtelen hangulat,
nem számít ha törlöd a holnapomat,
a jelen sem fényes, csupa vakrozsda,
riasztó képként lépek be álmodba,
gubancos szálakban matatnak ujjaid,
pedig vonszolnának tovább vágyaid,
már nem kell a giccsbe hajló sajnálat,
ha temetsz akkor vágd el a fonalat
!
!
!
