Hozzád bújok

Talán egy égi bálon
táncolunk még mi ketten,
két karomat kitárom,
ölellek önfeledten.

Szemedben csillagokkal
ragyogsz rám, mint a mennybolt,
nem törődünk azokkal,
akiknek bűne sem volt.

Közöttünk több az érzés,
és több a szenvedés is,
nincsen istenkísértés,
de vétkezünk mi mégis.

Hamis álmok töretlen
folyamata az élet,
szerelmes révületben
hozzád bújok, ha félek.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-06-07 05:35:23
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-07 05:35:23