Várom a kocsit (javított)

Az elzárt teavíz utáni fülcsengésről lekésett
moszkva téri 56-os villamosok jutnak eszembe.
Következhetne egy sípoló hang, hazudtam.
Lassan éjfél.
Pödrött bajszú rokonok,
elment felmenők képei a falon,
ostorcsapás nézésükkel
civilizációkészülékemet fenyegetik.
Egyikük özvegyét várom
a kórházból a kocsival, bárhová igazából,
csak a falra ne. A falra még ne!
Kocsi áll meg, megjött végre, hazudom.
Csak megyünk az éjszakába,
mi pesti srácok,
pár fénykép alól összeállva.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-17 12:50:36
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-17 14:54:35