Hogy semmi sem leszek


Hát szörnyű lesz, hogy semmi sem leszek,
de még szörnyűbb az elképzelhetetlen,
nyomom sem lesz kilencvenévesen,
pedig tudni én mindenről szerettem,

szemügyre venni minden bogarat,
minden élőlényt testvérré fogadni,
és létrehozni száz apró csodát,
s gyönyörködésül mindet néked adni.

S most mindez egy másodperc tört része
alatt a semmivé lesz, mint én magam.
Majd  visszaáll a rend is nélkülem;
csak mások lesznek boldog-boldogtalan

szerelemben egymáséi, én nem,
mint 1940 előtt volt:
képzelgéseim nem hiányoznak
senkinek és azúrkék lesz az égbolt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-04-23 16:16:40
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-23 16:16:40