Tudom már


Lefeküdt a nap felkelni,

nyikorgó talicskáját az időnek
tolta ki belőlem.
Elhittem, hogy én vagyok,
ettem a szavaid, meg ittam.
Szívtam, a bőrödön keresztül lélegeztem.
Belémolvadt a hold.
Elhagytam a földet,
boldog voltam, mikor a kalauz
kilyukasztotta a jegyet, hát mégsem hamis.
Megszüntek a villanyszámlák.
Leestek az élelmiszer árak.
Meg fogom menteni a világot,
én egyedül, Kukorica János.
Értelmes az életem,
tudom már miért van.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-04-15 07:56:16
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-15 07:56:16