Retusált színdarab

  Ha tudnám átírnám az életem forgatókönyvét,
például nem üvöltenék fel mikor megszületek.
Biztos jönne az első pofon, hogy arcom fehér,
mert még ismeretlen szín a negédes gyűlölet.

Itt éles kanyart venne e kommersz színdarab,
na bum, három évet a rácsok között töltenék.
Mégis jobb mint kint az udvaron marni a sarat,
s félni, hogy a cipő balra, a tűsarok jobbra lép.

Oviba járnék katicabogaras kertésznadrágban,
papás-mamást játszanék a szomszéd lánnyal.
Álom, álom, vajon az ollóm hányszor csattan,
mire végre végzek a félelem szétnyirbálásával.

Az új filmben nem tartanának ki kopott kurvák,
s nem verekednék ólomcsővel a Haller-piacon.
Iskolába járnék, és hallgatnám miért hazudják,
a nyomor csak látszat a salétromos vakolaton.

Nekem lenne anyám, apám, sok boldog ősöm,
meg persze így néhány jól exponált pillanatom.
Azt hiszem e retusált perceket inkább letörlöm,
és fotóim falaim rozsdásodó szögeire aggatom.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-04-05 01:23:40
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-09 15:29:22