Halloween

Tollaiktól megfosztott ágak
Szégyenkeznek az út két oldalán
Éjszakánkent, mikor mindenki alszik
Ráncos kezek seprik félre
Csontvázzá aszalódott kirakat-bábuk könnyeit
Boszorkányköröket formáló gombák
Telepedtek a parkoló közelébe
Nem fékez senki, hogy eltapossa őket
Vagy, hogy táncoljon végkimerülésig
Kalapjukat szerteszét dobáló gombák gyűrűjében
Csigalépcső ezeregyedik fokán ülve
Töprengek, miert félek sokszor magamtól
Egy buborékot kipukkasztva figyelmeztet
Gyárkémények felől jövő fájdalmas dudaszó
Szürke kabátba bújt emberek lepték el
A buszmegállót, megpörgetve a földgömböt
Pókhálós agyszövet es számtalan tökmag
Fekszik az úttesten, tegnap party volt
Amiből kimaradtam, perceket számolva üldögélek
Mellettem egy gyönyörű lány rajzolja
Álmait vonalas papirra, de kezeivel minduntalan
Eltakarja, ha odanézek egy pillanatra.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.