Talan-telen

Hóesés utáni csönd vagy, vagy az sem,
még annyi sem. Mindig valami mögött
állandó takarásban. Ujjlenyomat a
vékony por lepte tárgyakon. Tükörben
foglyul esett kép. Egy ottmaradt
tekintet az ablaküvegen. Valami hiány,
valami folytoncsaklehetettvolna. Fiók
a feltételezés szekrénytestébe tolva.
Kőbe vésetlen hieroglifák rajza. Éppen
csak annyi vagy, annyi lettél ma újra,
amennyit leírok rólad a lapszélen túlra.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-02-10 18:51:02
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-10 18:51:02