A zongorista játszani kezdett


A zongorista játszani kezdett,
az idő volt a trombitás,
én nagybőgőnek az Istent hallottam,
ördögök táncoltak
kilós kenyerekkel lassúztak,
ártatlanok felvágott ereiből bort ittak.
Méregre vágytam, mérget akartam,
olyat, ami kifehéríti a gondolatokat,
ami serkenti a szerotoninokat.
Habzó szájjal, önfeledten, mint egy állat
szerelmemre találtam,
de gonoszabb volt nálam,
ahogy lenapalmozta köröttem
a vérvarjakat, abból láttam.
Most kis tanyácskában élünk ketten,
állatokkal, kiskutyával meg páva,
hátra kötözött kezekkel betömött szájjal, a kisszobába.
A jelek és az energia ejtett fogságba
ítéletnapra, preparálva








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-01-17 16:17:11
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-17 16:17:11