Engedelem
Engedjétek hozzám a boldogokat,
Kiknek szüksége nincsen már semmire,
Ne a kódorgókat, akik csapongnak,
Libbennek erre-arra akár a szél,
De ne is azokat, akiket mágnes vonz,
Északi delej gyönge hajójukat,
Hogy remeg belé a vasszeg is, gyerünk!,
Hanem a boldogokat engedjétek,
Akiknek célja saját kikötőjük,
Akik velem már nem törődnek,
De nem is önmaguk nárciszai,
Akik reggel ébrednek, este alszanak,
És éberen vannak már maguk is,
És sose csalják meg útjukat mással,
És északra se fantáziálnak, nem, sosem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-12-22 11:15:39
Utolsó módosítás ideje: 2010-12-22 11:15:39
